2014. április 14., hétfő

Postcrossing kezdőknek

Nem mintha én már vérprofi lennék, de úgy éreztem, valahogy csak fel kell ezt vezetni. A lényeg az, hogy a postcrossing-on olyan embereket találsz, akik még értéket látnak a papírformában közvetített üzeneteknek, akiket izgalommal tölt el egy képeslap látványa, és akik szeretnek ezeken az apró ablakokon át kikukucskálni a világ egy-egy pontjára.

A postaládád pedig meglepetések tárháza lehet...

Az oldalra regisztrálva nyilván meg kell adni egy címet, és ajánlott néhány bemutatkozó sor, netán kedvenc téma, ami majd a képeslapon díszeleghet. Ezután a "Send" vagyis küldés gomba kattintva már jön is a cím - az első képeslapunk célpontja. Fontos a kód, a képeslap azonosítója, amivel majd regisztrálni tudja a jövőbeli gazdája. Én ezt szoktam lehagyni... Jó, csak egyszer, de egy kétségbeesett üzenet megoldotta a dolgot, és nem rontottam el a meglepetést. Apropó meglepetés! Hogy honnan jön a lap, az titok. Ha megy, akkor is csak a küldő tudhat róla.

Mire kell figyelni?

Nekem a kód a mumus, mert miután kiválasztottam a kívánt lapot, szépen megírogatom, megcímzem, és nagy boldogságomban mennék is a postára. Csak a kód hiányzik, szerencsétlen címzettnek meg derült égből képeslap.
A másik, amit rendre elfelejtek, az a kép csatolása a postcrossing felületén. Persze, nem a legfontosabb dolog, a lényeg, hogy célbaérjen a képeslap, de olyan jó online is látni összegyűjtve a dolgokat, úgy egy az egyben, és lehet kedvencelgetni is egymás lapjait.
Ezen túl már gyerekjáték - legalábbis nagyobb gubancom nem szokott adódni. Nyilván figyelni kell, mert előfordulnak elkallódó lapok, illetve a kulturális különbségek is szerepet játszhatnak, az egyéni igényekről nem is beszélve. Sok postcrossingos nagyon konkrétan leírja, hogy mit szeretne kapni, és milyen információval. Virágis lap, biciklis lap, macskás lap, írd meg, hogy mi a hobbid, milyen zenét hallgatsz, mit csinálsz szívesen. Hallottam már innen-onnan, hogy van-e értelme ennek a személytelen levelezésnek. Én azt gondolom, hogy ha az ember a képeslapokat szereti, akár rendelhet is valahogy külföldről, vagy vásárolhat halomra. Ebből az egyenletből csak a meglepetés öröme hiányzik, illetve az az egy csepp ember, amit mégis megkapunk a lap hátulján. Persze szó sem lehet mélyenszántó vitákról és lelkizésről, de mégis egy ember kézírása néhány szenélyes információval, ami ráadásul országokat utazott át. Ebből a szemszögből máris kincsekké válnak, mindegyik más és más, különbözően szép.

A képeslapok

Most kísérletezek néhány webáruházzal, mert a deák téri Képesbolt tényleg szuper... De egy kicsit többet szeretnék, minél különbözőbbeket. Molyon néhány segítőkész tag összeírt nekem olyan oldalakat, amikről rendelni lehet. A hátrányuk, hogy sok lapot csak 10-esével lehet rendelni. Íme egy lista, amit majd bővítgetni fogok:
Van egy külön képeslapos dobozkám, de úgy döntöttem, hogy ezeket a lapokat kicsit másként fogom rendezni, így vettem fénykép-sarkocskákat, és elővettem egy régi füzetet, amit nagyon szeretek, de semmire sme mertem még használni, annyira tetszik. És tádáám:
A felső sarokba fel tudom jegyezni a dátumot, a szabad helyre pedig azt, hogy emlyik országból jött. Vehettem volna ScrapBookot is, de tudom, hogy nem lenne kedvem vele külön vacakolni. Egyszer talán.
Ennyi lett volna ez a bejegyzés, a célja, hogy felvezesse a hasonló írásokat, mert szeretném megmutatni, hogy milyen lapokat adok és kapok. :)

1 megjegyzés:

  1. Szia! Örülök,hogy van aki ìr erről a hobbiról. Februárban kezdtem,sajnos van rossz tapasztalatom is. De ez nem tántorít el! Jó hogy megosztodtad a beszerzési lehetőségeket! De beszélhetnénk privát erről! janoskomaromi72@gmail.com

    VálaszTörlés